A Nagy Hét olvasmányai: Szent Olajkenet

(A szertartást Nagy Szerda este végzik)

 

I.

 

Apostol: Jak. 5, 10–16

Testvéreim! Például vegyétek a szenvedésben és hosszútűrésben a prófétákat, akik az Úr nevében szólottak. Íme boldognak mondjuk azokat, akik a szenvedésekben helytállottak. Hallottatok Jób állhatatosságáról és életének végéről, amelyet néki az Úr adott. Látjátok, hogy igen irgalmas az Úr és könyörületes. Mindenek előtt pedig ne esküdjetek, testvéreim, se az égre, se a földre, se semmi egyéb esküvéssel, hanem legyen a ti igenetek igen, és a ti nemetek nem, hogy ítélet alá ne essetek. Szenved-e valaki köztetek? Imádkozzék. Öröme van-e valakinek? Dicséretet énekeljen. Beteg valaki köztetek? Hívja magához az egyház presbitereit, hogy azok imádkozzanak felette, és kenjék meg őt olajjal az Úr nevében. És a hitből való imádság megtartja a szenvedőt, és az Úr felsegíti őt. És ha bűnt követett is el, megbocsáttatik néki. Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok; nagy erő van az igaz ember buzgó könyörgésében.

 

Evangélium: Lk. 10, 25–37

Abban az időben egy törvénytudó jött Jézushoz, és kísértve Őt, ezt mondotta: Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerjem? Ő pedig így felelt annak: A törvényben mi van megírva? Hogyan olvasod? Az pedig így válaszolt: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes telkedből és teljes erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint tenmagadat. Szólott pedig annak: Helyesen feleltél, ezt cselekedd és élni fogsz. Az pedig igazolni akarta magát, és ezt mondotta Jézusnak: De ki az én felebarátom? Jézus pedig így felelt: Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment le, és rablók kezébe esett; ezek levetkőztették, megsebesítették, elmentek és otthagyták félholtan. Történetesen pedig egy pap haladt az úton, aki megpillantotta őt, és elkerülte. Hasonlóképpen egy lévita is, amikor ahhoz a helyhez ért és meglátta őt, elkerülte. Egy szamaritánus pedig, aki úton volt, hozzáérkezett, és amikor meglátta, könyörületességre indult; és hozzálépett, bekötötte sebeit, olajat és bort öntve azokra. Azután föltette őt saját barmára, elvitte egy vendégfogadóba és ápolta őt. Másnap pedig elővett két dénárt, odaadta a vendéglősnek, és ezt mondotta néki: Viselj gondot rá, és ha valamit még ráköltesz, én amikor visszatérek, megadom majd néked. Mit gondolsz: e három közül ki volt a felebarátja annak, aki a rablók kezébe esett? Az pedig válaszolt: Az, aki könyörült rajta. Szólott azért néki Jézus: Eredj el, te is hasonlóképp cselekedjél.

 

 

II.

 

Apostol: Róm. 15, 1–7

Testvéreim! Tartozunk mi, az erősek, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne magunknak kedvezzünk. Mindegyikünk tudniillik az ő felebarátjának kedvezzen, annak javára, építésére éljen. Mert Krisztus sem kedvezett magának, hanem amint meg van írva: Gyalázóid gyalázásai hullottak Reám. Mert mindaz, ami régen megíratott, a mi tanulságunkra íratott meg, hogy állhatatosság által és az Írások vigasztalása által reménységünk legyen. Az állhatatosság és vigasztalás Istene pedig adja meg nektek, hogy közöttetek egyetértés legyen egymás iránt a Krisztus Jézus szerint, hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek az Istent és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját. Azért fogadjátok be egymást, amint Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére.

 

Evangélium: Lk. 19,1–10

Abban az időben áthaladt Jézus Jerikón. És íme, volt ott egy ember, név szerint Zákeus; aki fővámszedő volt és gazdag. És igyekezett látni Jézust, hogy melyik az, de a sokaságtól nem láthatta, mivel kistermetű ember volt. Azért előre futva, felhágott egy eperfára, hogy lássa Őt, mert arra kellett elmennie. És amikor Jézus arra a helyre ért, föltekintett és ezt mondotta néki: Zákeus, hamar szállj le, mert ma Nékem a te házadnál kell maradnom. Ekkor gyorsan leszállott, és örömmel fogadta be őt. És amikor azt látták, mindnyájan zúgolódtak: Bűnös emberhez ment be szállásra. Zákeus pedig előállva, így szólott az Úrhoz: Uram, íme vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha bárkitől valamit zsarolással elvettem, négyannyit adok a helyébe. Jézus így felelt néki: Ma lett üdvössége ennek a háznak, mivel ő is Ábrahám fia. Mert azért jött az Ember Fia, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett.

 

 

III.

 

Apostol: I. Kor. 12, 27 – 13, 8

Testvéreim! Ti a Krisztusnak teste vagytok és tagjai rész szerint. Mégpedig némelyeket rendelt az Isten az Egyházban először apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul, azután csodatevő erőket, azután a gyógyítás kegyelmi ajándékait, szegények megsegítését, kormányzást, nyelveken szólás különféle nemeit adta nekik. Vajjon mindnyájan apostolok-e, vajjon mindnyájan próféták-e, vajjon mindnyájan tanítók-e? Vajjon van-e mindnyájuknak csodatévő erejük? Vajjon van-e mindnyájuknak gyógyításra való kegyelmi ajándékuk? Vajjon mindnyájan beszélnek-e nyelveken? Vajjon mindnyájan tudják-e magyarázni? Törekedjetek pedig a nagyobb kegyelmi ajándékokra. És ezenfelül egy még kiválóbb utat mutatok nektek. Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen énbennem, olyanná lettem, mint a zengő érc, vagy a pengő cimbalom. És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden bölcsességet ismerek is, és ha teljes hitem van is úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincsen énbennem, semmi vagyok. És ha minden vagyonomat a szegények táplálására költöm, és ha testemet a tűzre adom is, szeretet pedig nincsen énbennem, semmi hasznom abból. A szeretet hosszútűrő, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt, nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem fogy.

 

Evangélium: Mt. 10, 1–8

Abban az időben előszólította Jézus tizenkét tanítványát, hatalmat adott nékik a tisztátalan lelkek fölött, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és minden erőtlenséget. Ezt a tizenkettőt küldte ki Jézus, és megparancsolta nékik: Pogányok útjára ne térjetek és a szamaritánusok városába ne menjetek be, hanem menjetek inkább Izrael házának elveszett juhaihoz. Elmenvén pedig hirdessétek: Elközelített a Mennyeknek Országa. Betegeket gyógyítsatok, halottakat támasszatok, poklosokat tisztítsatok, ördögöket űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok.

 

 

IV.

 

Apostol: II. Kor. 6, 16 – 7, 1

Testvéreim! Ti az élő Istennek temploma vagytok, amint az Isten mondotta: Lakozom bennük és közöttük járok, és leszek nékik Istenük, és ők az Én népem lesznek. Ezért menjetek ki közülük és szakadjatok el tőlük – azt mondja az Úr – és tisztátalant ne érintsetek; és Én magamhoz fogadlak titeket, és leszek nektek Atyátok, ti pedig Nékem fiaimmá és leányaimmá lesztek, – azt mondja a mindenható Úr. Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki szennytől, és Isten félelmében vigyük véghez a mi megszentelődésünket.

 

Evangélium: Mt. 8, 14–23

Abban az időben, bemenvén Jézus Péter házába, látta, hogy annak napa fekszik és lázas. És megérintette az ő kezét, amire elhagyta őt a láz, úgyhogy felkelt és szolgált nékik. Az est beálltával pedig sok ördöngőst vittek Hozzá, és Ő egy szavával kiűzte a gonosz lelkeket, és meggyógyított minden beteget, hogy beteljesedjék, amit Ézsaiás próféta mondott, amikor így szólott: Ő vette el a mi erőtlenségünket és Ő hordozta betegségeinket. Amikor pedig Jézus látta maga körül a sokaságot, megparancsolta, hogy menjenek át a túlsó partra. Ekkor egy írástudó odament és így szólott Hozzá: Mester, követlek, akárhová mégy. És felelt néki Jézus: A rókáknak van barlangjuk, és az égi madaraknak van fészkük, de az Ember Fiának nincs hová fejét lehajtania. Egy másik tanítványa pedig ezt mondotta Néki: Uram, engedd meg nékem, hogy előbb elmenjek és eltemessem az atyámat. De Jézus így szólott hozzá: Kövess Engem! hadd temessék el a halottak az ő halottaikat. És amikor hajóra szállt, követték Őt az Ő tanítványai.

 

 

V.

 

Apostol: II. Kor. 1, 8–11

Testvéreim! Nem akarjuk, hogy ne tudjatok ama nyomorúságunk felől, amely Ázsia tartományban esett rajturak, hogy igen nagyon, erőnk felett megterheltettünk, úgyhogy életünk felől is kétségben voltunk. Sőt, úgy éreztük, hogy kimondották reánk a halálos ítéletet, hogy ne magunkban bizakodjunk, hanem Istenben, aki feltámasztja a halottakat, aki ilyen nagy halálos veszedelemből megszabadított és meg fog szabadítani minket. Benne reménykedtünk, hogy ezután is meg fog szabadítani, ha ti is velünk együtt munkálkodtok az érettünk való könyörgésben. hogy sokak által szálljon fel érettünk sok ember hálája az irántunk tanúsított kegyelemért.

 

Evangélium: Mt. 25, 1–13

Mondá az Úr ezt a példabeszédet: Hasonló a Mennyeknek Országa a tíz szűzhöz, akik vették lámpásukat és kimentek a vőlegény elé. Öt pedig közülük eszes volt, és öt balga. Mert amikor a balgák vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat, az eszesek pedig lámpásukkal együtt olajat is vittek edényeikben. Mikor pedig a vőlegény késett, mindnyájan elszunnyadtak és aludtak. Éjféltájban azután kiáltás hangzott: Itt a vőlegény! Jöjjetek eléje! Akkor felkeltek a szűzek mindnyájan, és elkészítették lámpásaikat. A balgák pedig így szóltak az eszesekhez: Adjatok nekünk a ti olajatokból, mert a mi lámpásaink kialusznak. Az eszesek azonban így válaszoltak: Nem lehet, mert nem lesz elég sem nekünk, sem nektek. Menjetek inkább a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak. De míg azok odajártak vásárolni, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele együtt a menyegzőbe, azután az ajtót bezárták. Később pedig megjött a többi szűz is, és ezt mondották: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk! Ő azonban így válaszolt: Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket. Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem. az órát nem tudjátok, amelyen az Ember Fia eljő.

 

 

VI.

 

Apostol: Gal. 5, 22 – 6, 2

Testvéreim! A Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség; az ilyenek ellen nincs törvény. Akik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették annak indulataival és kívánságaival együtt. Ha Lélek szerint élünk, Lélek szerint is járjunk. Ne vágyódjunk hiú dicsőségre, ne ingereljük egymást, ne irigykedjünk egymásra. Testvéreim, még ha valakit valami bűn megejt is, ti lelkiek igazítsátok útba az olyat szelídségnek lelkével, és ügyelj magadra, hogy te magad is meg ne kísértessél. Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.

 

Evangélium: Mt. 15, 21–28

Abban az időben elment Jézus Tirus és Szidón vidékére. És íme, egy kánaáni asszony, aki arról a vidékről jött, így kiáltott Hozzá: Uram, Dávid Fia, könyörülj rajtam! Az én leányomat gonoszul gyötri az ördög. Ő pedig egy szót sem felelt néki. És az Ő tanítványai odamentek Hozzá és kérték Őt: Bocsásd el őt, mert utánunk kiáltoz. De Ő így felelt nékik: Én csak Izráel házának elveszett juhaihoz küldettem. Az asszony pedig odaérve, leborult Előtte és azt mondotta: Uram, légy segítségül nékem! Ő pedig így felelt: Nem helyes a gyermekek kenyeret elvenni és az ebeknek vetni. Az pedig így szólott: Úgy van, Uram; de hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból, amik az ő uraik asztaláról lehullanak. Ekkor Jézus így felelt néki: Asszony, nagy a te hited. Legyen néked a te akaratod szerint. És meggyógyult az ő leánya attól az órától fogva.

 

 

VII.

 

Apostol: I. Thessz. 5, 14–23

Testvéreim! Kérünk benneteket, intsétek a rendetleneket, bátorítsátok a félénk szívűeket, gyámolítsátok az erőtleneket, türelmesek legyetek mindenki iránt. Vigyázzatok, hogy senki senkinek rosszért rosszal ne fizessen, hanem mindenkor jóra törekedjetek egymás iránt. Mindenkor örüljetek. Szüntelen imádkozzatok. Mindenben hálát adjatok, mert ez az Isten akarata számotokra Krisztus Jézusban. A lelket ki ne oltsátok. A prófétálást meg ne vessétek. Vizsgáljatok meg mindent, a jót tartsátok meg. A gonosznak minden fajtájától tartózkodjatok. Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket mindenestől, és mind szellemi, mind lelki, mind testi valótok teljes épségben őriztessék meg feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére.

 

Evangélium: Mt. 9, 9–13

Abban az időben, elmenvén Jézus, látott egy embert ülni a vámszedőhelyen, akinek Máté volt a neve, és így szólott néki: Kövess Engem! Az pedig fölkelt és követte Őt. Amikor pedig asztalhoz telepedett a házban, íme sok vámszedő és bűnös ment oda, és Jézussal meg tanítványaival az asztalhoz telepedtek. Látva ezt a farizeusok, így szóltak a tanítványainak: Miért eszik a ti Mesteretek a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt? Amikor ezt Jézus meghallotta, azt mondotta nékik: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Menjetek el, tanuljátok meg, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket a megtérésre.