A Nagy Hét olvasmányai: Nagy Hétfő, Hajnali Istentisztelet – A Vőlegény Szolgálata I.

(Az istentisztelet Virágvasárnap este végzendő)

 

Evangélium: Mt. 21, 14–43

A templomban vakok és sánták jöttek hozzá, s ő meggyógyította őket. Amikor a főpapok és az írástudók látták a csodákat, amelyeket művelt, és a gyermekeket, akik így kiáltoztak a templomban: „Hozsanna Dávid Fiának!”, méltatlankodni kezdtek. Azt mondták neki: „Hallod, hogy mit beszélnek ezek?” Jézus azt felelte nekik: „Igen. De sohasem olvastátok: »Kisgyerekek és csecsemők ajkáról készítettél magadnak dicséretet«?” Aztán otthagyta őket, kiment a városon kívülre Betániába, és ott maradt.

Kora reggel, amikor visszatért a városba, megéhezett. Meglátott egy fügefát az út mellett, odament hozzá, de semmit nem talált rajta, csak leveleket. Azt mondta neki: „Ne legyen rajtad gyümölcs soha többé!” Erre a fügefa azonnal kiszáradt. Ennek láttán a tanítványok elcsodálkoztak, és megkérdezték: „Miért száradt ki a fügefa hirtelen?” Jézus azt felelte nekik: „Bizony, mondom nektek: ha volna hitetek és nem kételkednétek, nem csak a fügefával tehetnétek meg ezt, hanem ha azt mondanátok ennek a hegynek: »Emelkedj fel, és vesd magad a tengerbe«, megtörténne. Mindazt, amit hittel, imádságban kértek, megkapjátok.”

Amikor bement a templomba és tanított, odajöttek hozzá a főpapok és a nép vénei. Megkérdezték tőle: „Milyen hatalommal teszed mindezt? És ki adta neked ezt a hatalmat?” Jézus így válaszolt nekik: „Kérdeznék tőletek én is egy dolgot. Ha megmondjátok nekem, én is megmondom nektek, milyen hatalommal teszem mindezt. János keresztsége honnan volt? A mennyből vagy az emberektől?” Azok így tanakodtak egymás közt: „Ha azt mondjuk: »a mennyből«, azt mondja majd nekünk: »Akkor miért nem hittetek neki?« Ha pedig azt mondjuk: »az emberektől«, félünk a néptől, mert mindnyájan prófétának tartják Jánost.” Azt felelték tehát Jézusnak: „Nem tudjuk.” Erre ő azt mondta nekik: „Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal teszem mindezt.”

„Vajon erről mit gondoltok? Egy embernek két fia volt. Odament az elsőhöz és így szólt: »Fiam! Menj ki ma, dolgozz a szőlőben!« Az így válaszolt: »Nem akarok«, de később meggondolta magát, és kiment. Akkor odament a másikhoz is, és ugyanúgy szólt neki. Az ezt felelte: »Igenis, Uram!« De nem ment ki. A kettő közül melyik tette meg az apa akaratát?” Azt felelték: „Az első.” Erre Jézus azt mondta nekik: „Bizony, mondom nektek: a vámszedők és az utcanők előbb mennek be Isten országába, mint ti. Eljött ugyanis hozzátok János az igazság útján – és nem hittetek neki. A vámszedők és az utcanők azonban hittek neki. Ti még ennek láttán sem gondoltátok meg magatokat később, hogy higgyetek neki.

Hallgassatok meg egy másik példabeszédet. Volt egy gazda: szőlőt ültetett, kerítést készített köréje, prést ásott benne és tornyot épített. Aztán kiadta azt bérlőknek, és idegen földre utazott. Amikor elközelgett a szüret ideje, elküldte szolgáit a bérlőkhöz, hogy szedjék be a termését. A bérlők azonban megragadták a szolgáit; az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. Ekkor ismét küldött más szolgákat, az előzőknél többet, de azok éppúgy tettek velük is. Végül elküldte hozzájuk a fiát, mondván: »A fiamat majd tiszteletben tartják.« De a bérlők, mihelyt meglátták a fiút, azt mondták egymás között: »Itt az örökös, gyertek, öljük meg, és szerezzük meg az örökségét.« Megragadták őt, kidobták a szőlőn kívülre és megölték. Amikor tehát eljön a szőlő ura, mit fog tenni ezekkel a bérlőkkel?” Azt felelték neki: „A gonoszokat kegyetlenül el fogja pusztítani, a szőlőt pedig más bérlőknek adja, akik megadják neki a termést a maga idejében.”

Jézus ekkor azt mondta nekik: „Sohasem olvastátok az Írásokban:

»A kő, amelyet az építők elvetettek,

szegletkővé lett;

az Úr tette azzá,

és ez csodálatos a mi szemünkben«?

Ezért mondom nektek, hogy elveszik tőletek az Isten országát, és olyan népnek adják, amely meghozza annak gyümölcseit.”