A Nagy hét olvasmányai: Nagy Hétfő, Előreszentelt Adományok Liturgiája

1. ószövetségi olvasmány: Exodus 1, 1–20

Ezek Izráel fiainak nevei, akik bementek Egyiptomba Jákobbal, az ő atyjukkal; mindegyikük az ő házanépével ment oda: Ruben, Simeon, Lévi, Juda, Isakár, Zebulon, Benjámin, Dán, Naltáli, Gád és Asér; József pedig már Egyiptomban volt. Mindazok pedig, akik Jákob ágyékából származtak, lélekszám szerint hetvenöten voltak. Elhunyt pedig József és minden testvére és az egész nemzedék. Izráel fiai pedig elszaporodtak és megsokasodtak és meggyarapodtak és igen nagyon elhatalmasodtak; és megtelt velük az ország. Más király került pedig Egyiptom élére, aki nem ismerte Józsefet. És mondta az ő népének: Íme Izráel fiainak népe hatalmas sokaság, és fölénk kerekedik; jertek hát, bánjunk vele okosan, nehogy még jobban elsokasodjék, és ha háború támad, nehogy ellenségeinkhez csatlakozzék, és ellenünk harcolva, kivonuljon az országból. És felügyelőket rendelt föléjük, hogy sanyargassák őket a munkában; és építettek a fáraónak megerősített városokat: Peithót, Ramesszét és Ónt, vagyis Heliupoliszt. De minél jobban megalázták őket, annál többen lettek és igen nagyon elhatalmasodtak. És gyűlölték az egyiptomiakat Izráel fiai, az egyiptomiak pedig sanyargatták Izráel fiait erőszakkal; és megkeserítették életüket kemény munkával: agyagdagasztással, téglavetéssel és minden fajta mezei munkával, melyet erőszakkal kényszerítettek rájuk. És mondta Egyiptom királya a héberek bábáinak, akik közül az egyiknek Szepfóra, a másiknak Fua volt a neve, és ezt mondta nekik: Amikor a héber asszonyoknál bábáskodtok, és szülésen vannak, ha fiú születik, öljétek meg, ha pedig leány, gondoskodjatok róla. De a bábák félték az Istent, és nem cselekedtek úgy, ahogyan meghagyta nekik Egyiptom királya, hanem életben hagyták a fiúgyermekeket. Egyiptom királya azért magához hívatta a bábákat, és ezt mondta nekik: Miért cselekedtétek ezt a dolgot, és életben hagyjátok a fiúgyermekeket? A bábák pedig ezt mondták a fáraónak: Nem olyanok a héber asszonyok mint Egyiptom asszonyai, hanem előbb szülnek, még mielőtt a bábák odaérnének hozzájuk; így szülnek. Ezért jót cselekedett Isten a bábákkal, és sokasodott a nép, és nagyon megerősödött.

 

2. ószövetségi olvasmány: Jób 1, 1–12

Volt egy ember Auszitisz földjén, kinek neve Jób volt. És ez az ember feddhetetlen, igaz, igazságos, istenfélő volt és minden gonosz dolgot kerülő. Született pedig néki hét fia és három leánya, és volt néki jószága: hétezer juh, háromezer teve, ötszáz pár ökör, ötszáz szamárkanca; és cselédje is igen sok volt, és nagy földbirtokai is voltak; és ez az ember legelőkelőbb volt egész Napkeleten. Eljárván pedig az ő fiai egymáshoz, minden nap lakomát rendeztek, magukhoz véve három húgukat is, hogy egyenek és igyanak velük. És amikor lejártak a lakomák napjai, elküldött értük Jób, és megtisztította őket, kora reggel fölkelvén, és áldozatokat mutatott be érettük az ő számuk szerint, és egy borjút az ő lelkük bűneiért. Mert ezt mondta Jób: Hátha fiaim elméjükben gonoszat gondoltak Istenről? Így cselekedett tehát Jób minden napon. És történt egy napon, hogy íme eljöttek Isten angyalai, hogy megjelenjenek az Úr színe előtt, és az ördög is velük jött. És szólott az Úr az ördöghöz: Honnan jösz? Felelvén pedig az ördög az Úrnak, ezt mondta: Körüljárván a földet és áthaladván azon, itt vagyok. És mondotta neki az Úr: Megfigyelted-e az Én szolgámat, Jóbot, akihez nincs hasonló a földön: feddhetetlen, igaz, igazságos, istenfélő, minden gonosz dolgot kerülő? Felelt az ördög és ezt mondta az Úrnak: Talán ok nélkül tiszteli Jób az Istent? Nem Te vetted-e körül őt magát és háztartását és mindenét, amije van? Keze munkáját megáldottad, és barmait megsokasítottad a földön. Hanem vesd csak reá a kezedet és érintsd meg mindenét, amije van; vajjon megáld-e Téged szemtől-szembe? Akkor ezt mondta az Úr az ördögnek: Íme kezedbe adom mindazt, amije van neki, de őt magát ne érintsd. És kiment az ördög az Úr színe elől.

 

Evangélium: Mt. 24, 3–35

Amikor Jézus az Olajfák hegyén ült, odamentek hozzá tanítványai külön, és ezt kérdezték: Mondd meg nekünk, mikor lesz ez, és mi lesz a jele a te eljövetelednek és a világ végének? Jézus így válaszolt nekik: Vigyázzatok, nehogy valaki megtévesszen titeket! Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: Én vagyok a Krisztus! – és sokakat megtévesztenek. Fogtok hallani háborúkról, és hallotok háborús híreket. Vigyázzatok, ne rémüljetek meg, mert ennek meg kell lennie, de ez még nem a vég. Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, éhínségek és földrengések lesznek mindenfelé. De mindez a vajúdás kínjainak kezdete. Akkor átadnak titeket kínvallatásra, megölnek benneteket, és gyűlöl titeket minden nép az én nevemért. Akkor sokan eltántorodnak, elárulják és meggyűlölik egymást. Sok hamis próféta támad, és sokakat megtévesztenek. Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, sokakban meghidegül a szeretet. De aki mindvégig kitart, az üdvözül. Isten országának ezt az evangéliumát pedig hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég.

Amikor tehát meglátjátok, hogy „a pusztító utálatosság” ott áll a szent helyen – erről beszélt Dániel próféta, aki olvassa, értse meg! –, akkor azok, akik Júdeában lesznek, meneküljenek a hegyekbe, aki a ház tetején lesz, ne szálljon le, hogy kihozzon valamit, és aki a mezőn lesz, ne térjen vissza, hogy elhozza felsőruháját. Jaj a terhes és a szoptató anyáknak azokban a napokban! Imádkozzatok, hogy ne kelljen sem télen, sem szombaton menekülnötök. Mert olyan nagy nyomorúság lesz akkor, amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig, és nem is lesz soha. Ha nem rövidíttetnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen halandó sem, de a választottakért megrövidíttetnek azok a napok.

Akkor, ha valaki ezt mondja nektek: Íme, itt a Krisztus vagy amott – ne higgyétek el! Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak majd, nagy jeleket és csodákat tesznek, hogy így megtévesszék, ha lehet, a választottakat is. Íme, előre megmondtam nektek. Ha tehát azt mondják nektek: Íme, a pusztában van – ne menjetek ki! Íme, a belső szobákban van – ne higgyétek el! Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is. Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk.

Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóoszlopai megrendülnek. És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden nemzetsége, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel. És ő elküldi angyalait nagy harsonaszóval, és összegyűjtik az ő választottait a négy égtáj felől, az ég egyik sarkától a másik sarkáig. Tanuljatok a fügefa példájából: amikor már zsendül az ága, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor látjátok mindezt, tudjátok, hogy közel van ő, az ajtó előtt! Bizony mondom nektek, hogy nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem történik. Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.