Ószövetségi olvasmányok a Nagy Böjt hétköznapjain (4. hét, kedd)

Ézsaiás 25, 1–9

Uram, te vagy az én Istenem, magasztallak téged, dicsőítem nevedet, mert csodákat műveltél, rég eltervezett, biztos és igaz dolgokat. Mert kőhalmazzá tetted a várost, rommá a hozzáférhetetlen várat: a kevélyek palotája többé már nem város, soha többé föl nem épül. Ezért tisztel téged az erős nép, a hatalmas nemzetek városa fél téged, mert támasza lettél a szegénynek, erőssége a szűkölködőnek szorongattatásában; menedék a zápor elől, árnyék a forróság elől. Az erőszakosok haragja olyan, mint a hideg zápor:

mint forróságot a száraz vidéken, megtöröd a kevélyek zajongását; mint forróság a felhő árnyékában, elnémul az erőszakosok diadaléneke.

Készít majd a Seregek Ura minden népnek ezen a hegyen zsíros lakomát, lakomát színborokból, zsíros, velős falatokból, letisztult színborokból. Ezen a hegyen leveszi a leplet, a leplet, amely minden népre ráborult, és a takarót, amely minden nemzetre ráterült.

Az Úr Isten eltávolítja örökre a halált, és letörli a könnyet minden arcról, népe gyalázatát elveszi az egész földről. Bizony, az Úr szólott!

Ezt mondják majd azon a napon: „Íme, a mi Istenünk ő, benne reméltünk, hogy megszabadít minket. Ő az Úr, benne reméltünk, ujjongjunk és örvendezzünk szabadításán!

 

Genezis 9, 8–17

Majd ezt mondta Isten Noénak, s vele fiainak: „Íme, szövetséget kötök veletek és utódaitokkal, és minden élőlénnyel, amely veletek van, a madarakkal, a lábasjószággal és a mező minden vadjával, amely kijött a bárkából, s a föld minden állatával. Szövetséget kötök veletek, hogy nem pusztul el többé minden test az özönvíz által, s nem lesz többé vízözön, amely elpusztítja a földet.” Azután Isten azt mondta: „Ez lesz a jele annak a szövetségnek, amelyet megkötök velem és veletek, és minden élőlénnyel, amely veletek van, örök időkre: szivárványomat a felhőkbe helyezem, s az lesz a jele a szövetségnek közöttem és a föld között. Amikor ugyanis felhőkbe borítom az eget, feltűnik a felhőkben szivárványom, és megemlékezem szövetségemről, amelyet veletek kötöttem, és az összes testet éltető élő lélekkel kötöttem, s nem lesz többé özönvíz, hogy eltöröljön minden testet. A felhőkben lesz tehát a szivárvány, s én látni fogom, és megemlékezem arról az örök szövetségről, amely Isten között és a földön lévő minden testet éltető lélek között létrejött.” Majd azt mondta Isten Noénak: „Ez lesz a jele annak a szövetségnek, amelyet közöttem és a földön levő minden test között szereztem.”

 

Példabeszédek 12, 8–22

Okossága szerint dicsérik az embert, és megvetik azt, aki üres és esztelen. Többet ér a szegény, aki megelégszik magával, mint az úrhatnám, akinek kenyere sincsen. Tudja az igaz, mi kell marhájának, a gonoszok szíve azonban kegyetlen. Aki megműveli földjét, jóllakhat kenyérrel, aki hiú dolgok után szalad, az ostoba nagyon! Aki borozgatva éldeleg, szégyent hagy erődjeiben. Az istentelen vágya a gonoszok vára, az igazak gyökere azonban erősödik. Az ajkak bűneiért romlás éri a gonoszt, az igaz azonban megmenekül a szorongatásból. Mindenki a szája gyümölcse szerint telik el javakkal, és mindenkinek keze munkája szerint fizetnek. A balga a maga útját gondolja helyesnek, a bölcs azonban a tanácsra hallgat. A balga bosszúságát menten kimutatja, az okos pedig a sértést elleplezi. Aki azt mondja, amit tud, az igazat vall, aki pedig hazudik, csalárd tanú. Van, akinek fecsegése olyan, mint a karddöfés, a bölcsek nyelve pedig mint az orvosság. Igaz ajkak helytállnak örökké, de a felelőtlen tanú hazug nyelvet kohol. Fondorlat van azok szívében, akik gonoszt forralnak, de öröm éri azokat, akik békességet javasolnak. Nem bántja az igazat, bármi is történjék vele, a gonoszok azonban tele vannak bajjal. Utálja az Úr a hamis ajkakat, de kedvét leli azokban, akik híven cselekszenek.