PÜNKÖSD ISTENTISZTELETEINEK IMÁI ÉS OLVASMÁNYAI

Ikonfestő Szent András (Andrej Rubljov) Szent Háromság-ikonja

Mennyei Király, Vigasztaló, Igazságnak Lelke, aki mindenütt jelen vagy, és mindeneket betöltesz, minden javak kincsestára, és az élet Adományozója, jőjj és lakozzál mibennünk, és tisztíts meg minket minden szennyfolttól, és üdvözítsd, Jóságos, a mi lelkünket.

 

Tropárion

Áldott vagy Te Krisztus Istenünk, aki a halászokat bölcsekké tetted, leküldvén reájuk a Szent Lelket; és általuk megragadtad a földkerekséget. Embereket szerető, dicsőség Néked.

 

Kondákion

Midőn leszállván a nyelveket összezavarta, szétszórta a népeket a Magasságos, midőn pedig szétosztotta a tüzes nyelveket, mindeneket egységbe hívott el. Egyetértésben dicsőítsük tehát a Szentséges Lelket.

 

Ószövetségi olvasmányok a szombati Esti Istentiszteleten

1. ószövetségi olvasmány: Arithmi (Számok könyve) 11, 16–17; 24–29

Mondá az Úr Mózesnek: Gyűjts össze Nékem hetven férfiút Izráel vénei közül, akikről te tudod, hogy a nép vénei és irástudói, és vezesd őket a Jelenés sátorához, és álljanak fel ott veled. Akkor alászállok és beszélek ott veled, és veszek abból a Lélekből, amely rajtad van, és rájuk adom, és hordozzák veled együtt a nép indulatát, hogy ne egymagad hordozd. És összegyűjtött Mózes hetven férfiút a nép vénei közül, és a sátor köré állította őket. Akkor alászállott az Úr a felhőben, és beszélt Mózessel, és vett a Lélekből, amely rajta volt, és adta a hetven férfiura, a vénekre. Amint a Lélek megnyugodott rajtuk, prófétáltak a táborban, de tovább nem folytatták. Két férfiu azonban a táborban maradt, egyiknek neve Eldád, a másiknak neve Módád; ezeken is megnyugodott a Lélek, mert ők is az összeirottak között voltak, de nem mentek el a sátorhoz, mégis prófétáltak a táborban. És odafutván Mózeshez a szolga, jelentette neki, mondván: Eldád és Módád prófétálnak a táborban. És megszólalt Józsué, Nun fia, aki Mózes mellett állt és az ő választottja volt, mondván: Uram, Mózes, akadályozd meg őket. Mózes pedig ezt mondta neki: Talán énérettem féltékenykedel? Bárcsak az Úr egész népe próféta volna, és bár adná az Úr az Ő Lelkét reájuk!

2. ószövetségi olvasmány: Joél 2, 23–32

Ezeket mondja az Úr: Sionnak fiai, örvendezzetek és vigadjatok az Úrban a ti Istenetekben; mert megadta néktek a táplálékot igazság szerint, és korai meg kései esőt hullat le néktek, mint azelőtt; és megtelnek a csűrök gabonával, és bőven öntik a prések a bort és az olajat. És kárpótollak benneteket az esztendőkért, amelyeket tönkretett a sáska, a cserebogár, a gabonaüszög, a hernyó és az Én nagy hatalmam, amelyet reátok küldtem. És enni fogtok bőségesen, és jóllaktok, és magasztaljátok majd az Úrnak, a ti Isteneteknek nevét, aki csodálatos dolgokat cselekedett veletek, és meg nem szégyenül soha többé az Én népem. És megtudjátok, hogy Én vagyok a ti Uratok Istenetek, és nincsen más Énrajtam kívül, és meg nem szégyenül soha többé az Én népem. És lesz azután, hogy kiöntök az Én Lelkemből minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok pedig látomásokat látnak. Mert bizony kiöntök azokban a napokban az Én Lelkemből szolgáimra és szolgálóleányaimra, és prófétálni fognak. És csodákat mutatok fönt az égen, és jeleket lent a földön; vért és tüzet és füstcsóvákat; a napvilág sötétséggé válik, és a hold vérré, mielőtt eljő az Úrnak nagy és rettenetes napja. De mindaz, aki az Úrnak nevét segítségül hívja, megmenekül.

3. ószövetségi olvasmány: Ezékiel 36, 24–28

Ezeket mondja az Úr: Kiveszlek benneteket a pogány népek közül, egybegyűjtelek minden országból, és bevezetlek a ti földetekre. És tiszta vizet hintek reátok, és megtisztultok minden tisztátalanságtoktól és minden bálványotoktól; és tisztává teszlek benneteket. És új szivet adok néktek, és új lelket adok belétek. Elveszem testetekből a kőszivet, és hússzívet adok néktek, és az Én Lelkemet adom belétek. És azt azért cselekszem, hogy az Én igazságomban járjatok, és rendeléseimet megtartsátok és cselekedjétek. És azon a földön lakoztok majd, amelyet atyáitoknak adtam, és az Én népem lesztek, Én pedig leszek a ti Istenetek.

 

Evangélium a Hajnali Istentiszteleten

Jn. 20, 19–31

Aznap, amikor beesteledett, a hét első napján, ott, ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: Békesség nektek! És miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, hogy látják az Urat. Jézus erre ismét ezt mondta nekik: Békesség nektek! Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket. Ezt mondva rájuk lehelt, és így folytatta: Vegyetek Szent Lelket! Akiknek megbocsátjátok a bűneit, azok bocsánatot nyernek, akikéit pedig megtartjátok, azoknak a bűnei megmaradnak. Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Ikernek hívtak, nem volt velük, amikor megjelent Jézus. A többi tanítvány így szólt hozzá: Láttuk az Urat. Ő azonban ezt mondta nekik: Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem. Nyolc nap múlva ismét benn voltak a tanítványai, és Tamás is velük. Bár az ajtók zárva voltak, bement Jézus, megállt középen, és ezt mondta: Békesség nektek! Azután így szólt Tamáshoz: Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő! Tamás pedig így felelt: Én Uram és én Istenem! Jézus így szólt hozzá: Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak, és hisznek. Sok más jelt is tett Jézus a tanítványai szeme láttára, amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az ő nevében.

 

A Szent Liturgia olvasmányai

Apostol: Ap. Csel. 2, 1–11

Amikor pedig eljött a Pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szent Lélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi élt akkor Jeruzsálemben, akik a föld minden nemzete közül jöttek. Amikor ez a zúgás támadt, összefutott a sokaság, és zavar támadt, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni. Megdöbbentek, és csodálkozva mondták: Íme, akik beszélnek, nem valamennyien Galileából valók-e? Akkor hogyan hallhatja őket mindegyikünk a maga anyanyelvén? Pártusok, médek és elámiták, és akik Mezopotámiában laknak, vagy Júdeában és Kappadóciában, Pontuszban és Ázsiában, Frígiában és Pamfíliában, Egyiptomban és Líbia vidékén, amely Ciréné mellett van, és a római jövevények, zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, amint a mi nyelvünkön beszélnek az Isten felséges dolgairól.

Evangélium: Jn. 7, 37–52; 8, 12

Az ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus, és így kiáltott: Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek. Ezt pedig a Lélekről mondta, akit a benne hívők fognak kapni, mert még nem adatott a Lélek, mivel Jézus még nem dicsőült meg. A sokaságból azok, akik hallották ezt az igét, ezt mondták: Valóban ő a próféta. Mások így szóltak: Ő a Krisztus. Többen pedig ezt mondták: Csak nem Galileából jön el a Krisztus? Nem azt mondta-e az Írás, hogy a Krisztus Dávid magvából és Betlehemből jön el, abból a faluból, ahol Dávid élt? Ellentét támadt tehát miatta a sokaságban: némelyek közülük el akarták fogni, de senki sem vetette rá a kezét. A szolgák visszamentek a főpapokhoz és a farizeusokhoz, akik ezt kérdezték tőlük: Miért nem hoztátok ide? A szolgák így feleltek: Ember még így soha nem beszélt, ahogyan ő. A farizeusok ezt mondták nekik: Titeket is megtévesztett? Vajon a vezetők vagy a farizeusok közül hitt-e benne valaki? De ez a sokaság, amely nem ismeri a törvényt, átkozott! Ekkor Nikodémus, aki korábban már járt nála, és közülük való volt, így szólt hozzájuk: Elítéli-e az embert a mi törvényünk, míg ki nem hallgatták, és meg nem tudták tőle, hogy mit tett? Azok pedig így válaszoltak neki: Talán te is galileai vagy? Nézz utána és lásd be, hogy Galileából nem támad próféta. Jézus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.

 

Térdeplési imák az Esti Istentiszteleten

(Ezen a napon a Typikon szerint az Esti Istentisztelet közvetlenül a Szent Liturgia után végzendő)

1. ima

Tisztaságos, szeplőtelen, kezdet nélkül való, láthatatlan, felfoghatatlan, kifürkészhetetlen, változhatatlan, felülmúlhatatlan, megmérhetetlen, nagytürelmű Urunk, aki egyedül bírod a halhatatlanságot s a megközelíthetetlen fényben lakozol; aki alkottad az eget és a földet és a tengert és az azokban élő minden teremtményeket, aki már a kérés előtt teljesíted mindenkinek a kérelmeit; – Tehozzád könyörgünk és Téged kérlelünk, embereket szerető Uralkodónk, aki Atyja vagy Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak, Istenünknek és Üdvözítőnknek, aki pedig miérettünk, emberekért és a mi üdvösségünkért leszállt a mennyekből és megtestesült a Szent Lélektől és az Örökszűz Máriától, Istennek dicsőséges Szülőjétől; és előbb igéivel tanított, majd pedig – midőn a megváltó szenvedéseket kiállotta – cselekedetben is példát mutatott nékünk, a Te gyarló, bűnös és méltatlan szolgáidnak, hogy fejet és térdet hajtva ajánljunk fel könyörgéseket saját vétkezéseinkért és a nép tudatlanságáért. Temagad tehát, óh Nagyirgalmú és Emberszerető, hallgass meg minket bármely napon hívunk is segítségül Téged; különösképen pedig a Pünkösdnek ezen a napján, amelyen a mi Urunk Jézus Krisztus, miután a mennyekbe ment és Néked, az Istennek és Atyának jobbjára ült, leküldte a Szent Lelket az Ő szent tanítványaira és apostolaira, s Az reászállt mindegyikükre, ők pedig elteltek az Ő kimeríthetetlen kegyelmével, idegen nyelveken hirdették a Te magasztos dolgaidat és prófétáltak. Most tehát hallgass meg minket, kik könyörgünk Hozzád, és emlékezz meg rólunk, gyarlókról és elítéltekről, és térítsd vissza a mi lelkünket a száműzetésből, lévén ebben szószólónk a Te tulajdon részvéted. Fogadj be minket, kik leborulunk Előtted és így kiáltunk Hozzád: Vétkeztünk. Tehozzád tartozunk az anyaméhtől fogva, anyánk öléből Te vagy a mi Istenünk. De mert hívságokban fogyatkoztak meg napjaink, megfosztattunk a Te segítségedtől és minden védelmet nélkülözünk. Mégis, a Te könyörületedben bízva, így kiáltunk Hozzád: Ifjúságunk bűneit és tudatlanságát ne tartsd számon, és álnokságainktól tisztíts meg minket. Ne vess el bennünket öregségünk idején; amikor erőnk megfogyatkozik, ne hagyj el minket. Mielőtt visszatérnénk a földbe, méltass minket arra, hogy megtérjünk Hozzád, és tekints reánk jóindulattal és kegyelemmel. Mérd hozzá törvényszegéseinket a Te könyörületedhez, vétkeink sokaságával helyezd szembe könyörületed mélységét. Tekints le, Urunk, szent magasságodból a jelenlévő népedre, mely várja a Te bőséges irgalmadat. Látogass meg minket a Te jóságodban, szabadíts meg minket az ördög zsarnokságától, életünket tedd biztonságossá a Te szent és isteni törvényeiddel. Hűséges őrangyalt rendelj a Te néped mellé; gyűjts össze mindnyájunkat a Te Országodban; adj bűnbocsánatot azoknak, kik Benned reménykednek; bocsásd meg nekik és nekünk is vétkezéseinket; tisztíts meg minket a Te Szent Lelked erejével; oszlasd el az ellenségnek ellenünk való mesterkedéseit.

Áldott vagy Urunk, mindenható Uralkodónk, aki világossá tetted a nappalt a napnak világával, s az éjszakát derüssé tetted a tűznek fényeivel; aki arra méltattál bennünket, hogy áthaladjunk a nap hosszán és elérjük az éjszaka kezdetét. Hallgasd meg könyörgéseinket és a Te egész néped könyörgéseit, és megbocsátva valamennyiünk szándékos és szándéktalan vétkeit, fogadd el esti esedezéseinket, és áraszd a Te irgalmad és könyörületed sokaságát a Te örökségedre. Erősíts minket körül szent angyalaiddal, fegyverezz föl minket a Te igazságosságod fegyverével, végy minket körül a Te igazságoddal, őrizz meg minket a Te hatalmaddal, szabadíts meg minket minden nehéz helyzettől, és az ellenség minden gonosz szándékától. Add pedig, hogy ez az est a közelgő éjszakával együtt számunkra tökéletes, szent, békeséges és bűntelen, kísértésektől és látomásoktól mentes legyen, valamint életünknek minden napjai; Isten Szent Szülőjének és minden szenteknek közbenjárásai által, akik időtlen időktől a kedvedben jártak.

2. ima

Jézus Krisztus Urunk Istenünk, aki a Te békeségedet és a Szent Lélek ajándékát adtad az embereknek, és életünkben velünk is együtt lévén, maradandó örökségül adod azt mindenkor a hivőknek; aki ezt a kegyelmet még nyilvánvalóbban árasztottad a mai napon a Te szent tanítványaidra és apostolaidra, és ajkaikat lángnyelvek által tetted ékesen szólóvá, s általuk mi is, az emberek minden nemzetsége, saját nyelvünkön fogadván be fülünk hallásával az Isten ismeretét, a Lélek világosságával megvilágosodtunk és a tévelygéstől mint a sötétségtől megszabadultunk, s az érzékelhető és a tüzes nyelvek szétoszlása és természetfeletti hatása által megtanultunk hinni Tebenned és megvilágosodtunk afelől, hogy Téged az Atyával és a Szent Lélekkel együtt egy Istenségnek és Erőnek és Hatalomnak valljunk; – Temagad tehát, az Atyának kisugárzása, az Ő lényegének és természetének megmásíthatatlan és változhatatlan jellege, az üdvösség és a kegyelem forrása, nyisd meg az én bűnös ajkaimat is; és taníts meg, miképen és kikért kell imádkoznom. Mert Te ismered bűneimnek nagy sokaságát, de könyörületed legyőzi azok rengetegét. Íme tehát, félelemmel jelenek meg Előtted, irgalmad tengerébe vetve lelkem kétségbeesését. Kormányozd életemet, ki az egész teremtést bölcseséged kimondhatatlan szavának hatalmával kormányozod, és ki csöndes révpartja vagy a viharverteknek; mutasd meg nékem az utat, amelyen járjak. Add gondolataimnak a Te bölcseséged Lelkét, az értelem Lelkét ajándékozva az én oktalanságomnak; a Te félelmed Lelkével árnyékozd be cselekedeteimet; és az igaz lelket újítsd meg bensőmben; és a vezérlő Lélekkel szilárdítsd meg tétova elmémet, hogy a Te jóságos Lelked által naponként a jóra vezettetve, méltó legyek a Te parancsolataid teljesítésére és arra, hogy mindenkor megemlékezzem a Te dicsőséges eljöveteledről, amelyen megvizsgálod cselekedeteinket. És ne engedd, hogy elcsábítsanak engem a világ múlandó gyönyörei, hanem adj erőt arra, hogy az eljövendő kincsek élvezetére törekedjem. Mert Te mondottad, Uralkodóm, hogy amit valaki a Te nevedben kér, azt akadálytalanul el is nyeri a Veled együtt örökkévaló Istentől és Atyától. Ezért én bűnös is, a Te Szent Lelked alászállásakor így esedezem a Te jóságodhoz: Amiért imádkoztam, add meg nékem üdvösségemre. Igen, Uram, minden jótétemények jóságos és bőkezű Adományozója – hiszen bőségesen megadod mindazt, amit kérünk – Te vagy az együttérző, az irgalmas, aki bűn nélkül lettél részesévé a mi testünknek, és könyörülettel lehajolsz azokhoz, akik térdet hajtanak Előtted, és engesztelésévé lettél a mi bűneinknek. Add tehát, Urunk, könyörületedet a Te népednek; hallgass meg minket szent mennyedből; szentelj meg bennünket a Te üdvözítő jobbod erejével; takarj be minket szárnyaid takarójával; ne vesd meg kezeidnek alkotásait. Egyedül Teellened vetkeztünk, de egyedül Néked szolgálunk is; nem tudunk idegen istennek hódolni, sem más istenhez emelni kezeinket, óh Uralkodónk. Engedd el vétkeinket, és elfogadván térdenállva mondott könyörgéseinket, nyújtsd mindnyájunknak segítő kezedet. Fogadd mindnyájunk imádságát mint kellemes tömjénfüstöt, amely a Te jóságos uralmad elé száll.

Urunk, mi Urunk, aki megmentettél minket a nappal száguldó minden nyíltól, ments meg minden olyan dologtól is, amely a sötétségen halad át. Fogadd el esti áldozatunkat, kezeinknek fölemelését. Méltass minket arra, hogy az éjszakát feddhetetlenül töltsük el, a gonosztól meg nem kísértve, és óvj meg minket minden ördögi háborgatástól és rettegéstől. Ajándékozz a mi lelkünknek áhitatot, és elmélkedéseinknek a Te félelmetes és igazságos ítélkezéseden való számadás gondolatát. Szegezd le testünket a Te félelmeddel, és ernyeszd el földi tagjainkat, hogy az álom csöndjében is gyönyörködhessünk ítélkezéseid látásában. Tarts távol tőlünk minden illetlen képzelődést és ártalmas vágyat. Kelts fel minket az imádság idejében szilárdan a hitben és gyarapodva a Te parancsolataid teljesítésében.

3. ima

Örökké csörgedező, éltető és megvilágosító Forrás, az Atyával együtt öröktől fogva való teremtő Erő, a halandók megváltásáért való minden gondoskodást a legnagyobb jósággal betöltő Krisztus Istenünk, aki szétszakítottad a halál feloldhatatlan kötelékeit és széttörted az alvilág zárjait, a gonosz szellemek sokaságát pedig eltiportad; aki önmagadat érettünk való feddhetetlen áldozatként ajánlottad fel, engesztelésül tisztaságos testedet adva, amely minden bűntől érintetlen és a bűn számára hozzáférhetetlen volt, és aki e félelmetes és elmondhatatlan szent cselekedet által örök életet ajándékoztál nekünk; aki alászálltál az alvilágba, széttörted az örök bilincseket, és az ott lévőknek megmutattad a felvezető utat, a mélységben lakozó ősgonosz sárkányt pedig isteni bölcseséged csalétkével horogra kerítetted, majd a sötétség láncaival megkötözvén őt, az alvilágban, a kiolthatatlan tűzben és a külső sötétségben tartod fogva végtelenül hatalmas erőddel; az Atyának nagy nevű Bölcsesége, aki nagy pártfogója vagy az üldözötteknek, és megvilágosítottad a sötétségben és a halál árnyékában lévőket; – Temagad, örök dicsőségnek Ura és Magasságos Atyának szerelmetes Fia, örök Világosságból való örök Világosság, igazságosság Napja, hallgass meg minket, kik Hozzád könyörgünk, és nyugosztald a Te szolgáid, az előttünk elhunyt atyáink és testvéreink és a többi test szerint való atyánkfiai és hittestvéreink lelkét, akikről most megemlékezünk. Mert Tebenned van a mindenek hatalma, és Te tartod kezedben a föld határait. Mindenható Uralkodó, atyáinknak Istene és irgalomnak Ura, halandó és halhatatlan lényeknek és minden keletkező és újra feloszló emberi természetnek, életnek és halálnak, evilági és másvilági létnek Teremtője, aki számlálod az élők éveit és ismered a halál idejét, leviszel az alvilágba és újra felhozol, betegséggel lekötsz és egészségesen bocsátasz el, aki a jelenvaló dolgokat hasznosan rendezed el és az eljövendőket célszerűen igazgatod, aki a halál fullánkjától sebzetteket a feltámadás reménységével éleszted; – Temagad mindeneknek Uralkodója, Üdvözítő Istenünk, a föld minden végein és a messzi tengereken lévőknek Reménysége, aki ezen az utolsó, nagy és üdvösséges napon, a Pünkösd ünnepén felmutattad nekünk a szent, egylényegű, együttesen örökkévaló, oszthatatlan és összevegyíthetetlen Háromság misztériumát, és lángnyelvek alakjában véghezvitted a Szent és Éltető Lelked alászállását és megjelenését a Te szent apostolaidra, és őket a mi istenes hitünk örömhirnökeivé tetted, s az Istenről való igaz tanítás hitvallóivá és hirdetőivé avattad; aki ezen a legtökéletesebb és üdvösséges ünnepen elfogadni kegyeskedtél az alvilág foglyaiért való engesztelő esedezéseket, nagy reménységet nyújtva nekünk, hogy az ott sínylődők gyötrelmeik enyhülését és felüdülést nyernek Tőled; – hallgass meg minket, gyarló és szánalmas esedezőidet, és nyugosztald az előttünk elhunyt szolgáid lelkét fényes helyen, virányos helyen, a felüdülés helyén, ahonnan száműzetett minden fájdalom, bánat és sóhajtás; és helyezd az ő lelküket az igazak hajlékaiba, és adj nekik békességet és nyugodalmat. Mert nem a holtak dicsérnek Téged, Urunk, sem pedig az alvilágban lévők nem bátorkodnak vallomást felajánlani Néked; hanem mi, élők áldunk Téged és esedezünk Hozzád, és engesztelő imádságokat és áldozatokat ajánlunk fel Néked az ő lelkükért.

Nagy és örökkévaló, szent és embereket szerető Isten, aki arra méltattál minket, hogy ebben az órában is a Te megközelíthetetlen dicsőséged színe elé álljunk a Te csodálatos dolgaid dicséretére és magasztalására, könyörülj rajtunk, a Te méltatlan szolgáidon, és add meg nékünk azt a kegyelmet, hogy töredelmes szívvel, alázatosan ajánlhassuk fel Néked a Háromszorszent Dicsérőéneket és a hálaadást mindazokért a jótéteményekért, amelyeket cselekedtél és mindig cselekszel velünk. Emlékezz meg, Urunk, a mi erőtlenségünkről, és ne pusztíts el minket törvényszegéseinkkel együtt, hanem cselekedj gyarlóságunkkal nagy irgalmasságot, hogy elkerülve a bűn sötétségét, az igazságosság napfényében járjunk, és felöltvén a világosság fegyverzetét, védelmet találjunk a gonosznak minden támadásával szemben, és bizodalommal dicsőítsünk mindenekért Téged, az egyedülvaló igaz és embereket szerető Istent. Mert mindeneknek Ura és Alkotója, Tied a valóban nagy misztérium, a teremtmények ideiglenes feloldása, majd újból való összetevése és örök megpihentetése. Hálát adunk Néked mindenekért: a világra való jövetelünkért és az innen való távozásunkért, amik a Te igaz ígéreted szerint előre igazolják a feltámadásról és az örök életről való reménységünket, melyeknek a Te leendő második eljöveteledkor leszünk részesei. Mert Te vagy a mi feltámadásunk Kezdeményezője s az életből távozottak pártatlan és embereket szerető Bírája is, és korlátlan Ura a jutalmazásnak, aki mérhetetlen leereszkedésedben részese lettél közöttünk a mi testünknek és vérünknek, és önként vállaltad elkerülhetetlen szenvedéseinket kegyelmes könyörületedben. És míg magad kísértéseket szenvedtél el, nekünk, a megkísértetteknek önként lettél segítőnkké, s így a Te sérthetetlenséged részeseivé tettél minket. Fogadd hát, Uralkodónk, könyörgéseinket és esedezéseinket, és nyugosztald elhunyt atyáinkat és anyáinkat, testvéreinket és gyermekeinket, és a nemzetségünkhöz tartozó valamennyi rokonunkat, és a feltámadás és az örök élet reményében eddig elhunyt minden lelkeket. Sorold őket és az ő nevüket az élet könyvébe, és helyezd őket Ábrahámnak, Izsáknak, Jákobnak ölébe, az élők földjére, a Mennyek Országába, a gyönyörűség Paradicsomába, tündöklő angyalaiddal vezérelve valamennyiüket a Te szent hajlékaidba. Támaszd fel a mi testünket is azon a napon, melyet megjelöltél a Te szent és hamistalan ígéreted szerint. Hiszen nem halál az számunkra, a Te szolgáid számára, Urunk, amikor kiköltözünk a testünkből és Tehozzád az Istenhez megtérünk, hanem átmenetel a szomorúságból a jóba és a kellemesbe, megpihenés és öröm. Ha pedig vétkeztünk Ellened, légy könyörületes hozzánk és hozzájuk; hiszen senki sem tiszta Előtted a szennyfoltoktól, még ha egyetlen nap is az ő élete. Mert egyedül Te mutatkoztál meg a földön bűn nélkül, Jézus Krisztus Urunk, aki által mindnyájan reménykedünk az irgalom elnyerésében és a bűnök bocsánatában. Ezért, mint jóságos és embereket szerető Isten, nekünk is és azoknak is nézd el, engedd el és bocsásd meg vétkezéseinket, amelyeket szándékosan vagy szándéktalanul, tudattal vagy tudattalanul, nyilván, titkon, cselekedetben, gondolatban vagy szóban, bármely forgolódásunkkal vagy megmozdulásunkkal elkövettünk. Azoknak, akik előbb költöztek Hozzád, ajándékozz szabadságot és nyugodalmat, minket pedig, akik itt jelen vagyunk, áldj meg, jó és békeséges véget adva nekünk és a Te egész népednek, és megnyitva előttünk irgalmas és emberszerető kebledet a Te rettentő és félelmetes eljöveteledkor; és tégy minket méltóvá a Te Országodra.

Nagy és magasságos Isten, aki egyedül bírod a halhatatlanságot, aki megközelíthetetlen fényben lakozol, aki az egész teremtést bölcseségben alkottad, aki elválasztottad a világosságot a sötétségtől, és a napot a nappal uralására, a holdat és a csillagokat pedig az éjszaka uralására helyezted el, aki minket, bűnösöket arra méltattál, hogy ebben az órában is bűnbánattal a Te orcád elé járuljunk és esti dicsérőéneket ajánljunk fel Néked; – Temagad, embereket szerető Urunk, irányítsd a mi imádságunkat mint a tömjénfüstöt magad elé, és fogadd azt kellemes illat gyanánt. Nekünk pedig add, hogy ez az est és a közelgő éjszaka békeséges legyen; öltöztess minket a világosság fegyverzetébe; szabadíts meg minket az éjszakai félelemtől és minden dologtól, mely a sötétségben jár; és add, hogy álmunk, amelyet fáradtságunk kipihenésére ajándékoztál, mentes legyen minden ördögi képzelettől. Igen, mindeneknek Uralkodója és a javaknak Adományozója, add, hogy ágyainkon lepihenve is megemlékezzünk az éjszakában a Te nevedről, és a Te parancsolataid tanulásával foglalatoskodva, a léleknek örvendezésével keljünk fel újra a Te jóságod dicséretére, könyörgéseket és esedezéseket ajánlva fel a Te könyörületességednek a mi bűneinkért és a Te egész néped bűneiért, melyet is látogass meg irgalmadban, Isten Szent Szülőjének közbenjárásai által.

 

Olvasmányok Pünkösd Hétfőn a Szent Liturgián

Apostol: Efez. 5, 9–19

A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség. Ítéljétek meg tehát, mi az, ami kedves az Úrnak, és ne vegyetek részt a sötétség haszontalan cselekedeteiben, hanem inkább leplezzétek le ezeket. Mert amiket titokban tesznek, azokról még beszélni is szégyen, de mindaz, amit a világosság leleplez, nyilvánvalóvá lesz. Mert minden, ami nyilvánvalóvá lett, az világosság. Ezért mondja: „Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus.” Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. Éppen ezért ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata. Ne részegedjetek meg bortól, amelyben pusztulás van, hanem teljetek meg Lélekkel, mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki énekeket, énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak.

Evangélium: Mt. 18, 10–20

Vigyázzatok, nehogy egyet is megvessetek e kicsinyek közül, mert mondom nektek, hogy az ő angyalaik a mennyekben mindenkor látják az én mennyei Atyám arcát. Az Emberfia azért jött, hogy megmentse, ami elveszett. Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és eltéved közülük egy, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyekben, és nem megy el megkeresni az eltévedtet? És ha megtalálja, bizony mondom nektek, jobban örül neki, mint annak a kilencvenkilencnek, amelyik nem tévedt el. Ugyanígy a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy elvesszen egy is e kicsinyek közül. Ha pedig vétkezik ellened a testvéred, menj el hozzá, fedd meg négyszemközt: ha hallgat rád, megnyerted a testvéredet. Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egy vagy két embert, hogy két vagy három tanú szava erősítsen meg minden vallomást. Ha nem hallgat rájuk, mondd meg a gyülekezetnek! Ha pedig a gyülekezetre sem hallgat, tekintsd olyannak, mint a pogányt vagy a vámszedőt! Bizony mondom nektek: amit megköttök a földön, kötve lesz a mennyben is, amit pedig feloldotok a földön, oldva lesz a mennyben is. Bizony mondom nektek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám. Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.

 

Olvasmányok Pünkösd Kedden a Szent Liturgián

Apostol: Róm. 1, 1–7; 13–17

Pál, Krisztus Jézus szolgája, elhívott apostol, akit Isten kiválasztott arra, hogy hirdesse evangéliumát, amelyet prófétái által a szent iratokban előre megígért, az ő Fiáról, aki test szerint Dávid utódaitól származott, a szentség Lelke szerint pedig a halottak közül való feltámadásával Isten hatalmas Fiának bizonyult. Jézus Krisztus a mi Urunk, általa kegyelmet és apostolságot kaptunk arra, hogy az ő nevéért hitre és engedelmességre hívjunk fel minden népet, akik közé tartoztok ti is, Jézus Krisztus elhívottai. Mindazoknak, akik Rómában vagytok, Isten szeretteinek, elhívott szentjeinek: Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. Tudjátok meg, testvéreim: sokszor elhatároztam már, hogy elmegyek hozzátok, de mindeddig megakadályoztattam abban, hogy munkámnak némi gyümölcse lehessen közöttetek, amint a többi nép között is. Görögöknek és barbároknak, bölcseknek és tudatlanoknak egyaránt adósa vagyok. Azért szívem szerint kész vagyok az evangéliumot hirdetni nektek is, akik Rómában vagytok. Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten hatalma az minden hívőnek üdvösségére, először a zsidóknak, majd pedig a görögöknek. Mert abban Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki hitből hitbe, amint meg van írva: „Az igaz ember pedig hitből fog élni.”

Evangélium: Mt. 4, 25 – 5, 13

Nagy sokaság követte Galileából, a Tízvárosból, Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordánon túlról. Amikor Jézus meglátta a sokaságot, felment a hegyre, és miután leült, odamentek hozzá tanítványai. Ő pedig megszólalt, és így tanította őket: Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak. Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek. Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek. Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent. Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek. Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek. Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek.