Kirill patriarcha szerint az Érsekség csatlakozása – a Moszkvai Patriarchátus és Oroszország megváltozásának eredménye

pk-i-zhan.jpg

Vasárnap az osztankinói Szent Olga templomban tartott Szent Liturgia utáni ebéd során Kirill moszkvai patriarcha kommentálta a „Nyugat-európai orosz hagyományú egyházközségek visszatérését az Orosz Orthodox Egyház ölébe”. A patriarcha meg van győződve arról, hogy az egyesülés a Moszkvai Patriarchátus elmúlt években bekövetkezett hihetetlen fejlődésének következménye:

„Az Egyház életében az elmúlt években hatalmas változások következtek be. És az, hogy ma az orosz külföld utolsó szilánkjának a Moszkvai Patriarchátussal való egyesülése nagyszerű eseményét ünnepeljük, – ez nem csak az egyházi diplomácia eredménye. Ez elsősorban annak az eredménye, hogy az Orosz Orthodox Egyház radikálisan megváltozott az elmúlt években.

Hatalmas mennyiségű templom, hihetetlen egyházközségi aktivitás, ami nem létezik sehol máshol a keresztény világban – olyannyira fejlődik a társadalmi, ifjúsági, oktatási és missziós munka, hála papságunknak és híveinknek, akik számára nem közömbös az Egyház sorsa.”

Az európai orthodoxok azért is akartak visszatérni a Moszkvai Patriarchátusba, mert Oroszország is a felismerhetetlenségig megváltozott:

„A második tényező – az, hogy országunk a felismerhetetlenségig megváltozott. Hiszen ha nem történtek volna változások Oroszország életében, ha országunk képe ugyanolyan lett volna, mint néhány évtizeddel korábban, akkor nem történt volna semmilyen egyesülés.

Éppen annak köszönhetően, hogy megváltozott az Egyház is és az ország is, teremtődtek meg a feltételei ennek az egyesülésnek. Az, ami tegnap történt: a népünk által véghez vitt hatalmas munka eredménye. A politikusaink, a tudósaink, az értelmiségünk – mindazok, akik Hazánk javán dolgoznak, Oroszország dicsőségére. Hálát adok Istennek, hogy az új Oroszország képe, az Orosz Egyház képe egyre vonzóbbá válik” – jegyezte meg Kirill patriarcha.

A nyugat-európai orosz orthodox egyházközségeket összefogó Orosz Érsekség életében bekövetkezett változást a Moszkva és Konstantinápoly közötti szakadással egyidőben bejelentett döntés indította el, miszerint a Konstantinápolyi Patriarchátus megszűntette a nyugat-európai orosz egyházközségeinek exarchátusát, és az egyházközségeket felszólította, hogy csatlakozzanak a helyi görög egyházmegyékhez.

A több mint 90 éve az orosz emigránsok által létrehozott Nyugat-Európai Orosz Érsekség azonban úgy határozott, hogy mint egyházi közösség, szeretnének együtt maradni. Tárgyalások folytak Moszkvával, Konstantinápollyal és a Román Orthodox Egyház Nyugat-Európai Egyházmegyéjével is. Az érsek a Moszkvai Patriarchátushoz való csatlakozást szorgalmazta.

A Nyugat-európai Orthodox Orosz Egyházközségek Érseksége szeptember 7-i általános gyűlésén szavazást tartott a Moszkvai Patriarchátushoz való csatlakozásról, de azt nem szavazta meg a szükséges 2/3-os többség. Ezután Joann (Renneteau) érsek bejelentette, hogy személyesen a Moszkvai Patriarchátushoz csatlakozik, és erre hívta fel a vele egyetértő papokat és egyházközségeket. Joann érsek a Moszkvai Patriarchátusban a „dubnyini érsek” címet kapta.

Az Érsekségre most az egyházi vagyon felosztásának fájdalmas – valószínűleg hosszú bírósági perekkel járó folyamata vár. Az Érsekségi Tanács többségének nyilatkozata szerint az Érsekséget Joann érsek hagyta el, de az Érsekség, mint a francia jog szerint bejegyzett vallási testület továbbra is fennmarad. A Tanács nyilatkozata szerint az egyházközségeknek szabadon el kell dönteniük, hogy melyik joghatósághoz kívánnak csatlakozni, és kiről fognak megemlékezni a Szent Liturgián (a Konstantinápolyi Patriarchátus helyi metropolitájáról, a nyugat-európai román érsekről vagy a moszkvai patriarcháról és Joann érsekről).

Forrás Forrás