A Párizsi Érsekség nem szavazta meg a csatlakozást a Moszkvai Patriarchátushoz

A Nyugat-Európai Orosz Egyházközségek Érseksége (az Egyetemes Patriarchátus volt Exarchátusa) rendkívüli Általános Gyűlése nem hagyta jóvá a Moszkvai Patriarchátushoz való csatlakozás tervét. Szeptember 7-én, szombaton a Moszkvához való csatlakozásra a papok és világiak küldötteinek 58%-a szavazott a szükséges minimum, a szavazatok kétharmada (67%) helyett. Erről az RFI orosz szolgálatát Nyikoláj Lopuhin, a párizsi egyházmegye titkára tájékoztatta.

media

Az Érsekség rendkívüli gyűlését Párizsban tartották. Napirendjén egyetlen kérdés volt, melyet a következőképpen fogalmaztak meg: „Elfogadja-e Ön az Érsekségnek a Moszkvai Patriarchátussal való kánoni egyesülése egyezményét, melyet a nyilvánosságra hozott dokumentum tartalmaz?” Két válaszlehetőség volt: „igen” és „nem”.

A Nyugat Európa különféle országaiból érkezett küldöttek közül 104 mondott igent, 75 pedig ellenezte (volt még hét kitöltetlen szavazólap is). Így tehát, a szavazatok kétharmadának elengedhetetlen minimuma, ami lehetővé tette volna a Moszkvai Patriarchátushoz való csatlakozást, nem jött össze.

A Moszkvai Patriarchátus az egyházi emigráció ezen Párizs központú részének autonómiát ígért saját joghatóságában. Moszkvában megígérték, hogy megőrizheti az Érsekség minden istentiszteleti és lelkipásztori sajátosságát, Szabályzatát és egyházkormányzati hagyományait. Az egyházmegye számos képviselője fogalmazta meg kételyét azzal kapcsolatban, hogy lehetséges-e a független létezés az Orosz Orthodox Egyház omofórionja alatt.

„A múltban olyan sok problémánk volt a Moszkvai Patriarchátussal, hogy jelentős kisebbség – több mint 40% – hallani sem akar a Moszkvai Patriarchátusról. Voltak problémák Nizzában, Biarritzban, Rómában, Angliában. Mindezek nagyon megnehezítik a helyzetet” – ismerte el Nyikoláj Lopuhin.

A nizzai ACOR orthodox egyesület (a helyi emigráns orosz egyházközség – ford. megj.) gondnoka, Alekszej Obolenszkij azt mondja, hogy a helyi egyházközség számára lehetetlen a Moszkvai Patriarchátushoz való csatlakozás [Nizzában pár évvel ezelőtt a Moszkvai Patriarchátus elperelte az emigránsok által évtizedek óta fenntartott székesegyházat, az emigráns egyházközséget pedig a kánoni szabályok durva megsértésével kiűzték a templomból – ford. megj.] Számára a szavazás eredménye sem csalódást, sem megkönnyebbülést nem okozott. „Megkönnyebbülés akkor lett volna, a nem kapták volna meg a többség szavazatát. De nem szerezték meg a szavazatok kétharmadát, ami teljes szabadságot adott volna nekik, hogy a Moszkvai Patriarchátushoz forduljanak és menedéket kérjenek” – jegyzi meg Obolenszkij úr. Az Érsekség jövőjének lehetséges változatai között az Egyetemes Patriarchátussal és a Román Egyházzal való tárgyalások folytatását nevezte meg.

A Moszkvához való csatlakozást szorgalmazza az Érsekség jelenlegi feje, Joann (Renneteau) érsek. A szavazás eredményének kihirdetése előtt elismerte, hogy az általános gyűlésen „bonyolult” viták folytak. „Amikor Moszkváról beszélünk, itt, az orosz emigráció közegében, azonnal  a KGB-re, a GULÁG-ra, Putyinra és ehhez hasonlókra gondolnak. Mi nem Putyinhoz vagy a KGB-hez megyünk. Mi olyan egyházhoz megyünk, amely tisztelni fogja az autonómiánkat és életmódunkat” – bizonygatja Joann érsek.

A szavazás eredményének kihirdetése után megjegyezte, hogy az Érsekségi Tanács át fogja gondolni azokat a lehetőségeket, melyek megengedik, hogy az egyházmegyének legyen jövője. „Szeretnénk az Érsekséget egységesnek, az 1917-1918-as Helyi Zsinat szellemiségében, sajátosságaival, életmódjával, autonómiájával és itteni európai missziójával megőrizni” – mondta Joann érsek. Ez a kiemelkedő (és befejezetlen) Zsinat fontos döntéseket hozott az egyházi élet decentralizációjáról. Az Orosz Orthodox Egyházban végül nem valósultak meg ezek a reformok.

2018. novemberében Bartholomeosz egyetemes patriarcha megszűntette az orosz exarchátust és előírta, hogy az orosz hagyományú egyházközségek tagozódjanak be a nyugat-európai görögnyelvű egyházmegyékbe. Azonban 2019. februárjában az Érsekség küldötteinek 93%-a a görögnyelvű egyházmegyékben való „feloldódás” ellen szavazott. Ekkor kezdődtek a tárgyalások Moszkvával. Egy különbizottság dolgozta ki az egyesülés tervét, melyet nem hagyott jóvá a szeptember 7-i gyűlés.

Az Érsekség Szabályzata lehetővé teszi a megismételt szavazást az érsek és az általános gyűlés közötti vita esetén. Ebben az esetben a szabályok már mások. Ahogy a Szabályzat kimondja: „ha a szavazatok 4/5-e nem ért egyet az érsek véleményével, akkor a zsinatiság elvének nevében az érsek ne ragaszkodjon saját álláspontjához”. Más szavakkal, Joann érseknek elég lenne a szavazatok 20%-a.

Azonban, ahogy Alekszander Zanemonec atya, az Orosz Érsekség diakónusa és a Haifai Egyetem bizánci történelem tanára megmagyarázza, nehézséget okoz, hogy a vitás kérdésben tartandó újbóli gyűlést csak három hónap múlva lehet összehívni. Az Érsekség jelenlegi feje, Joann érsek pedig ingatag helyzetben van. Bartholomeosz egyetemes patriarcha nemrég individuális elbocsátó levelet adott ki a számára és már hivatalosan kinevezte Emmanuil (Adamakisz) metropolitát az érsekség fejévé.

Figyelemreméltó, hogy a szeptember 7-i gyűlés napirendjéről levették az Egyetemes Patriarchátussal való tárgyalások folytatásának kérdését. A gyűlés nem foglalkozott a biarritz-i Georgij Askov protoijerejnek egy Moszkvától és Konstantinápolytól is független helyi egyház létrehozásáról szóló projektjével sem. Az RFI-nek adott interjújában Joann (Renneteau) érsek rámutatott, hogy ezen kezdeményezés megvalósításához évek kellenének. „A jelen körülmények között, amikor érsekségünk krízishelyzetben van… Askov atya azt javasolja, hogy alapvetően vizsgáljuk felül létezésünk formáját itt, Nyugaton. Mi ezt meg fogjuk tenni. De Askov atya visszavonta a tervét, mivel ahhoz túl sok időre lenne szükség” – jegyezte meg Joann érsek.

Forrás