Az Egyetemes Patriarchátus közleménye a Nyugat-Európai Orosz Exarchátusról

Az Egyetemes Patriarchátus Szent Szinódusa 2018. november 27-i ülésén úgy határozott, hogy visszavonja az 1999. évi patriarchai tomoszt, mely alapján Érsek-Exarcháján keresztül ellátta a nyugat-európai orosz hagyományú orthodox egyházközségek lelkipásztori gondozását és kormányzását.

E döntés a kánonjog és szellemi felelősségünk iránti nagyobb tiszteletével megfelel korunk lelkipásztori és spirituális szükségleteinek.

Valóban, erősen megváltoztak a történelmi körülmények, melyek mindössze száz évvel ezelőtt az 1917-es Októberi Forradalom után ezen struktúra létrehozásához vezettek. Hálát adunk Istennek azon fáradhatatlan bátorságért, amelyet közösségeik idővel felmutattak az az új ateista rezsim által indított véres üldöztetés után Oroszországból érkezett gazdag szellemi hagyomány megőrzésében. Különösen örülünk annak, hogy az Anyaegyház, az Egyetemes Patriarchátus magára vette a felelősséget e közösségek kánoni védelmének biztosításáért, és ily módon lehetővé tette, hogy az egyházi rend megőrzése mellett éljenek a szabadsággal, a Szent Lélekben való élet szinonimájával.

A mai döntés az orosz hagyományú egyházközségek és az Anyaegyház, a Konstantinápoly Patriarchátus kapcsolatainak további megerősítésére irányul. E közösségek mindegyike olyan szellemi örökséggel rendelkezik, mely üldöztetéssel és kiüzetéssel járó drámai történelem után épült fel és profetikusan részt vett az Orthodoxia XX. századi megújulásában. Éppen az orosz emigrációból érkező személyiségeknek, teológusoknak, filozófusoknak, művészeknek hála kezdték tanulmányozni az orthodox hitet Nyugat-Európában és annak határain túl.

Itt szeretnénk megnyugtatni a nyugat-európai orosz hagyományú egyházközségek és közösségeik jámbor hívőit. Az Egyetemes Patriarchátus úgy döntött, hogy lelkipásztori gondoskodásból egyesíti és összeköti az Egyetemes Patriarchátus különböző városainak egyházközségeit azon országokban, ahol azok találhatók. Anyaegyházunk továbbra is biztosítja és garantálja liturgikus és szellemi hagyományuk megőrzését. A Konstantinápolyi Szentszékhez fűződő fiúi kapcsolat még szorosabbá válik, mivel ez utóbbi szeretné felmutatni lelkipásztori irgalmát és apostoli gondoskodását Isten azon népe iránt, amelyért felelősséget visel.

Forrón imádkozunk az Úr előtt, amikor ebben az időszakban az Ő isteni Születésének fogadására készülünk, hogy hűek maradjanak az Egyetemes Szentszék iránt, ahogy a Konstantinápolyi Anyaegyház is odaadó önök iránt. Őszintén reméljük, hogy a továbbiakban is az orthodox hit tanúságtevői lesznek Nyugat Európában az erények gyakorlata és az evangéliumi elvek teljesítése által.

Köszönetet mondunk Főtisztelendő Joann chariopuloszi érseknek azért, hogy szeretettel és hittel vezette közösségeit történelmének ezen új szakaszához, bízva Isten kegyelmébe, mely arra hív minket, hogy „újuljunk meg lelkünkben és elménkben, öltsük fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett” (Ef. 4, 23-24).

A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme, az Atya Isten szeretete és a Szent Lélek közössége legyen mindig veletek, az Istenszülő Szűz és minden szentek imái által.

Fener, 2018. november 27.

Forrás